Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

A gyermekek jövőjét félti a beledi gazda

Gyakorlati haszna manapság a szürke marhának és a bivalynak alig van , de közömbösséggel nem lehet őket vádolni, mert látogatásunkkor rendre felbukkant egy-egy szarv a kamera látóterében, és a kérődző állat kíváncsian mustrálta, hogy vajon ehető anyaggal van-e dolga. Az eredetileg vasipari szakmát tanult Molnár István 1993-ban régi téesztagoktól vásárolta Beled melletti tanyáját, ahol először kiegészítő tevékenységnek szánta a pulykatartást, majd a családi vállalkozás hízott bikák eladására váltott át, 2000 óta pedig őshonos magyar állatokat nevelnek. Vidéki ember lévén kezdte el a baromfival való foglalkozást, de mint mondta, azóta ez szinte teljesen leállt a környéken, csak néhány utolsó mohikán tartott ki a tevékenység mellett. A ridegtartású szürke marha tenyészetét a feldolgozóipar és a kereskedelem közbeiktatásával csak bizonyos mennyiség mellett lehet nyereségessé tenni. Aki a legelőit gépi munka nélkül is karban tudja tartani, annak szépen hízik az állata, amely még némi anyagi hasznot is hoz a gazdának. Az állat rosszul tűri az istállót, de a jól kondicionált állomány a szabadban nem betegszik meg, még a téli fagyot is jól bírja - mondta Molnár István, aki szerint hazánkban méltatlan helyre került a fajta, mert Németországban még szobrot is emeltek (Nürnbergben) a tiszteletére. A gazda sérelmezte, hogy a magyarok elkótyavetyélik az őshonos háziállat-tartásban rejlő lehetőségeket, de ugyanígy alulértékeljük a mangalicát. Ma már nincs gyakorlati jelentősége a hajdan igavonó ereje miatt használt, néha akár a 9 mázsás súlyt is elérő, jól megtermett házibivalynak, mely divatos szóval élve, leépítés miatt került a veszprémi állatkertből a Beled melletti tanyára. A paraszgtregula szerint még a kecskék és a juhok is hamarabb számíthattak a vályúból kihulló ennivalóra, ezért a házibivaly hozzászokott az igénytelen táplálkozáshoz, van, ahol  csak a sást és a hínárt eszi. Molnár István úgy tapasztalta, hogy a bivalyok is különböző természetűek, mert némelyik még kerítés nélkül sem kóborol el messzire, míg egy-egy példánynak a villanypásztor sem számít, és úgy meglódul néhanapján, hogy csak Mihályinál sikerül utolérniük. A mangalica abban különbözik a többi kultúrfajtától, hogy nem pihen le evés-ivás után, hanem azonnal túrni kezd, méghozzá olyan intenzíven, hogy a vályú és a padozat sem marad egyben, sokszor újra kell betonozni. A törzstenyészettel rendelkező, regisztrált termelő  leszögezte: az ízvilág és a hús minősége kárpótol mindenért. Mindig vitatható, hogy mi az egészséges, de ha visszatekintünk azokra a korokra, amikor a mangalicát fogyasztották, nem nagyon hallottak érszűkületes nagypapákról és szívbeteg nagymamákról.
A gazda szerint a hinta-palinta nem tesz jót a mezőgazdaságnak, mert egyszer az égbe szöknek a takarmányárak, míg máskor meg annyira olcsó lesz, hogy teljesen leviszi a végtermék árát. A telep annak idején tizenegynéhány, amikor átvette, már csak kb.két családnak biztosított tisztes megélhetést, ma pedig ott tartunk, hogy “a nyomor egyik mértékegysége, ha valakinek sok állata van”  – érzékeltette Molnár István az agrárium helyzetét – mert 6.500 forintos gabonaárakkal nem lehet 300 forintos kilónkénti húsárat előállítani. A gazda tovább gondolkodott: vagy nagyon tudatos folyamatnak, vagy pedig valamilyen hatalmas ostobaságnak az elszenvedői a vidéki emberek. – A gumicsizma azért jó, mert szinten tartja a vérnyomást, de az emberben kialakul egyfajta vélemény:  nem biztos, hogy ebbe születtem bele, de most már ebben vagyok – summázta filozofikusan ismerősünk a történteket, amelyhez aligha lehetne többet hozzátenni. Talán csendesen megjegyezhetjük: érdemes volt a gazda minden elejtett mondatára odafigyelni, mert nem véletlenül szól a népmese is az okos parasztemberről. Molnár István nem törekszik a mindenáron haszonszerzésre, de amíg tud, kitart, és csak olyan mennyiséget termel, amelynek biztosított az értékesítési háttere.
Beküldés dátuma: 2011. 06. 01.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Állandóság és megújulás a 16. alkalommal megrendezett beledi pünkösdi fesztiválon

    Beled polgármestere szerint a hosszú idő óta népszerű rendezvényt két dolog biztosan pozitív irányba befolyásol: az egyik, hogy jól kiválasztott állandó időponthoz kötődjön, a másik pedig az, hogy időnként meg tudjon újulni, s nemcsak a változatosság miatt, hanem az észszerűség, szükségszerűség elve mentén is.

  • Creative Chef: Apa és lánya jól kifőzték

    – Meg sem próbálom utánozni, mert nem tudnám megcsinálni ugyanilyenre, rosszabbra meg nincs értelme – mondta Nagy Ottó, miután közös főzésbe kezdett lányával Eszterrel.

  • Pörögnek az események Kapuváron

    Hámori György nyári eleji interjújában nemcsak a legutóbb rendezett városi programoktól beszélt, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen önerős beruházások várhatóak még a közeljövőben.

  • A sportra alapozza jövőjét az országos dobogós helyezést elért kapuvári atléta

    Varga Milán, az országos atlétikai verseny harmadik helyezettje az eddigieknél is magasabb szinten szeretné folytatni az atlétikát, így ennek megfelelően választotta ki a középiskolát.

  • Minibölcsődét avattak Farádon

    Farádon vidám gyerekzsivaj tölti be az egykor némaságra ítélt, lakatlan házat. Egyelőre minibölcsőde működik a felújított épületben, de idővel akár még több kislány és kisfiú népesítheti be a helyiségeket.