Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

A Csornai Bárdos Lajos Kórust a fellépések tartják életben

A Csornai Bárdos Lajos Kórus alapítása óta az egyetemes és magyar kóruskultúra ápolását és megkedveltetését tekinti legfőbb céljának. A zeneszerző,
karnagy nevét 1988-ban vette fel az együttes. Tavaly fennállásuk 55. évfordulóját ünnepelték, idén pedig első alkalommal rendezték meg farsangi báljukat.

 Az első csornai „Dalos” bál ötlete Neuberger Imrétől származik. A szervezők a programot bevételszerzési és szórakozási szándékkal hozták létre – mondta a Csornai Bárdos Lajos Kórus elnöke. A rendezvényt hagyományteremtő szándékkal indították útjára, mert fontosnak tartják, hogy az énekkar tagjai ne csak a próbákon és fellépéseken találkozzanak egymással. A kirándulások és egyéb fakultatív programok még szorosabbá fűzik a kórustagok egymáshoz való viszonyát, és nem utolsósorban jót tesz a műfaj népszerűségének is. 

A vegyeskart 1959-ben Nagy Kálmán hozta létre Központi Énekkar néven. Fennállásuk 55. évfordulója alkalmából tavaly kórustalálkozón emlékeztek a kezdetekre. A kórus a legutóbbi évtizedekben nyolc alkalommal kapta meg az Országos Aranykoszorús Minősítést. A Magyar Rádió Kóruspódiumán tizenöt alkalommal szerepeltek. Az énekkar gyakori résztvevője a városi rendezvényeknek, de hívják őket a környező településekre is. Országhatáron túl Erdélyben, Kárpátalján, Szlovákiában, Ausztriában és Hollandiában énekeltek, de a legutóbbi tizenöt esztendőben nem jártak külföldön. Neuberger Imre elmondta: A kórust a fellépések tartják életben, ugyanakkor egyelőre nincs 2015-re ütemezett bemutatójuk, hisz az anyagiak sok mindent behatárolnak.
Dr. Bónáné dr. Németh Katalin polgármester ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat a jövőben még szorosabb kapcsolatot létesít a csornai kórussal. A „dalosok” első farsangi báljukon stílszerűen három kórusművet adtak elő, majd a Pántlika Táncegyüttes és a Joker Zenekar szórakoztatta a közönséget.

Beküldés dátuma: 2015. 02. 03.

Kapcsolódó hírek

  • A Csornai Múzeum épületének titkai

    A csornaiak hajlamosak azt hinni, hogy pontosan ismerik a premontrei prépostság épületét, ahol az ’50-’70-es években járási központ, valamint házasságkötőterem működött, vagy azokból az időkből, amikor 1989 után visszatértek a szerze-tesek a városba – fogalmazott Aszt Ágnes régész-muzeoló-gus, aki Csorna emblematikus épülete előtt állva kezdte is-mertetőjét a Rábaközi Televízió nézőinek.

További hírek

  • Dr. Németh Miklós a nagy előd méltó utóda szeretne lenni

    Beled új aljegyzőjének az önkormányzati igazgatás teljesen új területet jelent, de szerencséje van, mert dr.

  • A kapuváriak jövő évi ajándéka - 2021-ben birtokba vehetik az új szabadidőparkot

    A barnamezős beruházás olyan elhagyott üzemi területek felújítását  jelenti, mely  alkalmassá teszi az objektumot a korábbiaktól eltérő, más jellegű újrahasznosításra – tájékoztatta a lakosságot Hámori György, aki szerint  hiánypótló fejlesztés lesz a városban a családok kikapcsolódását szolgáló szabadidőpark létesítése.

  • 2021 januárjától tilos a növényi hulladékégetés

    Jelenleg önkormányzati engedélyhez kötött a kerti hulladékégetés, de 2021. január elsejétől hazánk egész területén tilos lesz ez a tevékenység.

  • A Csornai Múzeum épületének titkai

    A csornaiak hajlamosak azt hinni, hogy pontosan ismerik a premontrei prépostság épületét, ahol az ’50-’70-es években járási központ, valamint házasságkötőterem működött, vagy azokból az időkből, amikor 1989 után visszatértek a szerze-tesek a városba – fogalmazott Aszt Ágnes régész-muzeoló-gus, aki Csorna emblematikus épülete előtt állva kezdte is-mertetőjét a Rábaközi Televízió nézőinek.

  • Még gyakoribb fertőtlenítés a beledi iskolakonyhán

    Televíziós forgatásunkkor frankfurti leves és sajtos metélt készült, mellé almát kínáltak az étkezőknek a beledi iskolakonyhán.