Pákai János, az egyesület elnöke arról tájékoztatott, hogy nagy szükség volt akkoriban is a lánglovagokra, hiszen rendkívül tűzveszélyesek voltak a falvak. A vidéken élők megélhetését a mezőgazdaság és az állattartás adta, és a korszerűtlen tüzelőberendezések miatt könnyen lángra lobbant a szénakazal. Abban az időben kezdetleges lóvontatta tűzoltókocsit használtak, és a szivattyúval csekély mennyiségű vizet nyertek ki a kútból.
A 41 főt számláló szili önkéntesek vezetője látva a tűzoltók gyakorlatozását, már gyermekkorában elhatározta, hogy ezt a foglalkozást választja. Tizennyolc éves korában beállt a felnőttek közé, s mindvégig kitartott hivatása mellett. Mikor Pákai János csatlakozott a szervezethez, egy Ikarusz Csepel típusú gépjármű állt a rendelkezésükre, melynek tartályában 2000 liter vizet tudtak tárolni, és 1200 liter/perc teljesítményű szivattyúval juttatták az égő területre; ma pedig egy Ifa autó segíti a munkájukat.
Szent Flórián követői lakóházi tűzesetek elhárításában vettek részt az elmúlt időszakban, de nagyrészt tűzmegelőzéssel foglalkoznak, s mindemellett ellátják a lakosságot szakmai tanácsaikkal. A bajtársak azóta is megemlegetik a hírhedt csapodi erdőtüzet, ahova vizet szállítottak. Feladatkörük katasztrófavédelmi megbízatással bővült azóta, melyet a csornai hivatásosokkal közösen látnak el. Legutóbbi gyakorlatukon a helyi vendéglő közelében történt közúti közlekedési balesetet szimulálták, melyben egy veszélyes anyagot szállító, felborult tartálykocsi mentési munkálataiban közreműködtek.
Pákai János leszögezte: tíz-tizenöt tűzoltójuk baj esetén mindig mozgósítható, s a telefonos riasztást követő húsz percen belül a helyszínre érnek. A szili tűzoltók azt szeretnék, ha minél képzettebb szakemberek egyre modernebb technikával vennének részt az oltásban, hogy hatékonyan segítsék csornai kollégáik munkáját. Az elnök megbízatása két év múlva jár le, de addig is jól működő egyesületet szeretne irányítani, s amennyiben újból felkérik a társak, tisztelettel elfogadja a felelősségteljes posztot.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.