Aktuális televízió, újság és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem

Legyen a kisközösségekben motivációs készség és erő

 Beszélgetőpartnerünk megjegyezte: ha bő lére eresztené az ifjúsági szervezetben betöltött szerepének taglalását, akkor a teljes műsoridő sem lenne elég, ezért valamilyen szinten leszűkíti a történetet. Kezdte a ‘70-es évek elejével, amit címszavakban így lehetne összefoglalni: “legatyásodott” helyiségek, ezek rendbehozatala érdekében végzett sok-sok társadalmi munka, rendezvények szervezése, tizenévesek aktív részvétele a közéletben. A járási KISZ-vezetők  féléves budapesti, majd egyéves moszkvai kiküldetéssel jutalmazták ismerősünk buzgalmát. - Nagy élmény volt Moszkvában, ahol valamennyi földrészről érkezett, 167 ország kultúráinak képviselőivel találkozhattunk. A különböző bőrszínű, nemzetiségű, vallású emberekkel nap mint nap kapcsolatba kerülni, bulizni, focizni, óriási élmény volt - mesélte az interjúalany, akit miután hazaérkezett, megválasztották járási KISZ-titkárnak. Miután megszűntek a falvakat, városokat is magában foglaló nagyobb közigazgatási területi egységek, összevonták az ifjúsági szervezeteket, és a titkár feladata még tovább bővült: a korábbi több mint ötven községhez hozzáadódtak a városi intézmények és csoportok. Jó érzés visszagondolni azokra a bágyogszováti ifjúsági napokra, sportprogramokra, melyek nemcsak a volt járás, de a megye többi településéről is vonzották a résztvevőket - hangzott az interjúban.  Torma József egészen 1988-ig ellátta a felügyeleti és szervezési feladatokat. - Ilyen értelemben vége szakadt az ifjúsági pályafutásomnak, de nem szakadtam el a fiataloktól - tette hozzá a volt KISZ-es vezető. Nézete szerint nem azon van a fő hangsúly, hogy milyen módon foglalkozunk az ifjabb nemzedékkel, hiszen ennek is rengeteg változata van, amit viszont nagyon hiányol, az a következő: generációk nőnek fel  közösségi élmény nélkül a rendszerváltás óta.

Ha Torma Józsefnek jól esik visszagondolnia a KISZ-es időkre, akkor ez különösen érvényes a sport területén végzett tevékenységére. Kisebbfajta népvándorlás indult meg  a környéken, amikor kézilabdásai játszottak. A ‘80-as évek elején tíz év kihagyás után alakult újjá a bágyogszováti kézilabda szakosztály, melynek tagjai a járásiból a megyeibe, onnét pedig az NB-II-be küzdötték fel magukat. A lányok öt éven át szerepeltek a tabellán,  a negyedik évadban pedig óriási meglepetésre megnyerték a bajnokságot, nagy dicsőséget szerezve ezzel Torma József  egy időre  kivonta magát a közéletből, s információnkat megerősítve elmondta: mindenkinek eljön az a pont az életében, amikor elege lesz. Nála ez a periódus nem tartott sokáig, mert ismerőseivel megalapította a Bágyogszovátért Egyesületet. A közösség minden olyan dologban részt vesz, mellyel a falu ügyét előremozdíthatja. Ilyen például a község múltjának írásos feldolgozása, a falumúzeum megnyitása, az artézi kutak felújítása.  A tizenegy tagú elnökséggel rendelkező egyesület  sok hírrel és képanyaggal elindította  Bágyogszovát honlapját is. Pályázati forrásból szeretnék megújítani és valamilyen hasznos funkcióval felruházni a húsz éve üresen álló régi, de statikailag kiváló általános iskolai épületet.

Torma József tudja, hogy a jó értelemben vett hatalom nem az ő kezükben van, de szerinte nagyot hibázik az az önkormányzat, amelyik nem kíváncsi a civilek kezdeményezéseire. A közel hetven tagot számláló Bágyogszovátért Egyesület eddig is számos ötletet felvetett, s ezután is támogatni fogja a demokratikus úton megválasztott képviselő-testületet. A lokálpatrióta fájlalja, hogy nagyon sok olyan személy került el a Rábaközből, akiknek itt lenne a helye, ezért meggyőződése, hogy kötődést kell kialakítani a fiatalokban szülőföldjük iránt, ellenkező esetben fizikailag és szellemileg is kiüresednek a kisebb települések.a falunak.  A helyiekből és más csapatokból (Győrből, Csornáról) verbuválódott bágyogszováti kézisek erőfeszítéseit anyagilag nem honorálták, de ők mégis hozták az eredményt. Az edző nem akar álszerénynek tűnni, hisz nyilván nagy szerepe volt a győzelemben,  de ennek okát mindig a csapatszellemben határozta meg. A település 1995-ben díszpolgári címmel jutalmazta az aranyérmes játékosokat, valamint edzőjüket, Torma Józsefet. Szerinte az övéké beleillik a tipikus magyar történetek sorába: Ha valaki sikert ér el az életben, annak előbb-utóbb irigyei lesznek, s utóbbiak nem azt nézik, hogy az elismert ember mennyit küzdött az eredményért, hanem arra pocsékolják energiájukat, hogy ellentábort alapítanak. Ilyen hátszéllel sajnos kudarcba fulladtak a későbbi egyeztetések, és a csapat fél éven belül feloszlott.

Beküldés dátuma: 2010. 10. 27.

Kapcsolódó hírek

További hírek

  • Állandóság és megújulás a 16. alkalommal megrendezett beledi pünkösdi fesztiválon

    Beled polgármestere szerint a hosszú idő óta népszerű rendezvényt két dolog biztosan pozitív irányba befolyásol: az egyik, hogy jól kiválasztott állandó időponthoz kötődjön, a másik pedig az, hogy időnként meg tudjon újulni, s nemcsak a változatosság miatt, hanem az észszerűség, szükségszerűség elve mentén is.

  • Creative Chef: Apa és lánya jól kifőzték

    – Meg sem próbálom utánozni, mert nem tudnám megcsinálni ugyanilyenre, rosszabbra meg nincs értelme – mondta Nagy Ottó, miután közös főzésbe kezdett lányával Eszterrel.

  • Pörögnek az események Kapuváron

    Hámori György nyári eleji interjújában nemcsak a legutóbb rendezett városi programoktól beszélt, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen önerős beruházások várhatóak még a közeljövőben.

  • A sportra alapozza jövőjét az országos dobogós helyezést elért kapuvári atléta

    Varga Milán, az országos atlétikai verseny harmadik helyezettje az eddigieknél is magasabb szinten szeretné folytatni az atlétikát, így ennek megfelelően választotta ki a középiskolát.

  • Minibölcsődét avattak Farádon

    Farádon vidám gyerekzsivaj tölti be az egykor némaságra ítélt, lakatlan házat. Egyelőre minibölcsőde működik a felújított épületben, de idővel akár még több kislány és kisfiú népesítheti be a helyiségeket.